top of page
Keresés
Szerző képePszichoTeam

Magányos Szilveszter, magányos ünnepek

Frissítve: márc. 31.


Ha karácsony, akkor család, meghittség, szeretet; ha szilveszter, akkor haverok, társaság, hangos bulik - ezek jutnak az eszünkbe.

Azonban nem mindenkinek telnek így az ünnepek. Vannak, akik csendesen, egyedül töltik ezeket a napokat akár saját döntésükből, akár pedig azért, mert valamiért így alakult.

 

Az egyedüllét, ha nem önszántunkból választjuk, akkor magányos, szomorú, fájdalmas élmény is lehet. Korábbi évek szép, vagy akár nehéz emlékei is társulhatnak ezekhez alkalmakhoz, sokféle érzést felszínre hozva.

Különösen nehéz lehet az ünnepi pillanatok megélése fel nem dolgozott, vagy friss veszteségek esetén, például egy nemrég történt szakítás után, vagy ha a számodra fontos, szeretett személyek már nem élnek, nem lehetnek veled, vagy ha haragban vagytok.

Ha bármelyik igaz rád, akkor most valószínűleg valami nagyon fáj.


Megpróbálhatod elfogadni az érzést és megismerni a kapcsolódó gondolataidat.

Van, hogy az adott helyzetet éppen nem tudjuk megváltoztatni, arra azonban mindenképp van ráhatásunk, hogy hogyan vélekedünk róla.

Megtanulhatsz csavarni egyet a dolgokon és megláthatod, hogy mi is lehet a helyzetben, ami mégiscsak jó dolog:

Szabad együttérzéssel fordulni önmagad felé és szabad kényeztetni magad!

A bennünk élő magányos gyermek leginkább a tőlünk megkapott figyelemtől és törődéstől fog megnyugodni.

Ne hagyjuk tehát, hogy a követelőző, kritikus részünk uralkodjon el felettünk, mert akkor a belső gyermeki részünk csak még jobban elszomorodik.

A Social média felületekből áradó idillinek tűnő ünnepi bejegyzések ilyenkor szintén nem segítenek, az önkritikus, kegyetlen részünket táplálhatják.

Ha például a könyörtelen, kritikus részünk ilyen és hasonló negatív gondolatokkal bombáz: „látod, mindenkinek van társa, csak neked nincs, biztos veled van a baj”, akkor ideje megkérdőjelezni amiket mond, és ideje helyre tenni ezt a részünket, és elővenni helyette egy kedvesebbet és megértőbbet, aki képes realitásvizsgálatot is tartani.

Valóban mindenkinek minden pillanatban van társa? Kell, hogy mindig, mindenáron legyen? Valójában tényleg csak velünk van/volt a baj?

Hiszen egy kapcsolat igazából soha nem egy emberen múlik! Ha valami nem működött, abban nem egy embernek volt része, hanem legalább kettőnek. A kapcsolatok pedig valójában mások életében is jönnek és mennek és bárki életében előfordulhat, hogy éppen egyedül van.

 

Ha pedig most az fáj nagyon, hogy régebben volt valaki, aki nagyon szeretett és törődött veled, de már eltávozott, és csak a hiánya maradt, megkeresheted önmagadban. A kedves szavai, a törődése, szeretete és elfogadása, az átadott értékei már részeddé váltak, benned élnek tovább, és továbbadhatod másoknak, de akár önmagadnak is.

 

A magány ellen tehát az egyik legfontosabb, amit tehetünk, hogy megtanuljuk saját magunkat felkarolni és megszeretgetni, hiszen a bennünk élő magányos, vagy szomorú gyermek a tőlünk kapott elfogadástól, figyelemtől, törődéstől és szeretettől tud megnyugodni, és éppen ez szükséges ahhoz, hogy ne kizárólag mások jelenlététől függjön az, hogy jól érezzük-e magunkat.

 

Rajtunk múlik tehát, hogy mit kezdünk az ünnepek körül felszabadult időnkkel.

Használhatjuk ezt a munkaszünetet lehetőségként is arra, hogy önmagunkat kényeztetjük, hogy megengedünk magunknak valami olyasmit, amire régóta vágytunk.

Lehet például, hogy rég nem engedtél meg magadnak egy igazi pihentető pillanatot, kikapcsolódást, mert furdalt a lelkiismeret, hogy mennyi minden intézni- és tennivaló lenne még? Lehet, hogy nem engedted meg magadnak, hogy leengedj és kikapcsolj, hogy elolvass egy régóta kiszemelt könyvet, vagy lehet, hogy hónapok óta nem nyújtóztál el csak úgy bambán a kanapén egy gyertyafényes pillanatban a TV előtt, vagy akár a kádban? Lehet, hogy most végre azt teheted, amit szeretnél, mert nem kell senkihez alkalmazkodnod?

Most csak rajtad áll, hogy hogyan teremtesz meg önmagad számára egy kellemes estét, vagy meghitt pillanatot.

Készíthetsz finomságokat, nézhetsz szilveszteri filmeket, vagy a kedvenc sorozatodat, hallgathatsz zenét, a hobbiddal és önmagad kényeztetésével tölthetsz el időt. Kiruccanhatsz, vagy wellnessezhetsz is akár. Csak a fantáziád szab határt!

 

Sőt, akár még terveket is szövögethetsz az új évre, hiszen a fentiek mellett lesz még egy fontos dolog, amire szintén van ráhatásod, mégpedig az, hogy számodra megfelelő közösséget és programokat keress, kapcsolódj és nyiss új emberek felé - akár például a hobbid mentén -, hiszen az ember társas lény és természetes igénye a kapcsolódás.

Ne hagyd, hogy egy elvesztett kapcsolat fájdalma és egy újabb fájdalom lehetősége meggátoljon új, pozitív élmények megtapasztalásában.

 

Nyiss tehát, viszont olyan emberek felé, akik megérdemlik a bizalmadat és a barátságodat.

Hiszen nem mindegy, hogy kikkel veszed körül magad és néha az egyedüllét a legkisebb rossz, ami az adott pillanatban választható.

A harag pedig - ugyanúgy, mint a szomorúság - egy érzés, és valamit mondani szeretne Neked.

 

Nem véletlenül érzel érzéseket, valamit mindig jeleznek feléd.

Nézz mögéjük, fogadd el őket!

Értsd meg a kapcsolódó gondolataidat és kérdőjelezd meg az önmagadra és a jövődre vonatkozó negatív automatikus gondolatokat.

Próbáld meg más szemszögből, reálisan szemlélni a helyzetet, azután már csak a cselekvés lesz hátra!

 

Boldog Új Évet Kívánunk minden kedves olvasónknak!

 

334 megtekintés0 hozzászólás

Comments

Couldn’t Load Comments
It looks like there was a technical problem. Try reconnecting or refreshing the page.
bottom of page